Archive for the ‘Albumkritika’ Category

Obie Trice – Bottoms Up (kibeszélő)

Örülök hogy én jelenthettem be hogy: OBIE TRICE IS BACK!!! (OBIE TRICE VISSZATÉRT)
Folytatva a szót egy általam egy egész jó kis albummal a Bottoms Up-al!
Egész hosszú idő telt el a kiadásig.
Még 2006-ban kezdte el felvenni az új kiadványt.
Ebben az albumban is folytatta a tőle jól megszokott (korábbi albumaiban) az alkoholos témát.
Eredetileg az Aftermath/Shady Records-nál tervezte volna kiadni, 2008-ban, csak hogy elment és 2009-ben létrehozott egy saját független kiadót Black Market Entertainment néven, és végül ott adta ki a projektet.
De ennek ellenére is hallható rajta hogy több évig az Aftermath-nál készült.
Még tavaly tweetelte Obie hogy október 25-én érkezik az album amit később eltolt 2012 áprillis 3-ára.
Na nem húzom tovább a szót az album értékelést a tovább mögött találjátok meg! ;)
Read the rest of this entry »

Tech N9ne – Klusterfuk EP (kritika+kibeszélő)

Íme megérkezett a tegnap megígért meglepetés ami a kedden megjelent Klusterfuk EP-nek a kritikája és kitárgyalása!
Eddig olvashattatok kritikát az All 6′s And 7′s-ről és a Welcome To Strangeland-ről.
Ezúttal is számonkénti osztályozást is fogok csinálni!
Akkor a vélemény a tovább mögött! ;)
Read the rest of this entry »

Tech N9ne Collabos – Welcome To Strangeland (kritika)

Előszőr is játszunk a számokkal ez Tech N9ne negyedik Collabos albuma, 13-dik albuma és második 2011-ben.
Ebben is sok a közreműködő csak nem akkora nevűek az előadók mint az All 6′s And 7′s-ben.
A számok egyenkénti elemzéséről és osztályozásáról a tovább után olvashattok! ;)
Read the rest of this entry »

Kendrick Lamar – Section.80 vélemény

Kendrick Lamar (korábban K. Dot) az idei év talán legnagyobb felfedezettje (bár tény, hogy Tyler se kutya). A júliusban megjelent Section.80-t állítólag egy álma inspirálta, amiben Tupac kérte rá, hogy ne hagyja zenéjét kihalni. Lássuk hát a track-by-track véleményeket:

Fuck Your Ethnicity

Az album egyfajta intróval kezdődik, amiben egy gengvezér-szerű alak beszél társaihoz (akik később saját számot is kapnak Lamartól), a származási különbségek semmibe vételére buzdítva őket. Ezután be is indul a lemez, szó esik a hiphop életmentő szerepéről, a még mindig túl domináns rasszizmusról, mindez nagyszerű metaforákkal megspékelve. Az alap kellőképpen megfogja a hallgatót, de a főszerepet meghagyja a szövegeknek.  Jó kezdés, a refrén fülbemászó (és ez az anyag további részeire is jellemző lesz).

Hol’ Up

Megint egy kellemes alap, bár itt a refrén már felejthető. Beszél újdonsült helyzetéről a hiphop-játékban, arról, hogy szeret véleményt nyilvánítani, hogy mindent belead, és hogy korához képest nagyon érett. Kicsit kavalkád szerű emiatt, ezért annyira nem fogja meg a hallgatót, de rossz választásnak egyáltalán nem nevezném, kicsit könnyed dal az alap miatt, könnyen kikapcsol.

Read the rest of this entry »

Limp Bizkit – Gold Cobra

A Limp Bizkit az a bálvány, amelytől 2001 óta több újrahasznosított dal („new old song”) manifesztálódott, mint friss szerzemény, ami gyászosan kiégésgyanús jelenségnek tűnt. 8 évvel az utolsó értékes lemez után idelopakodott a sokat ígérgetett Gold Cobra. (A név a Goldmember című film fényében meglehetősen homoerotikus…)

Read the rest of this entry »

Bad Meets Evil – Hell: The Sequel

D12, Eminem Presents és Bad Meets Evil. Az Eminem-ínyencek számára ezek a desszertek a főalbumok után. A Royce-szal bemutatott Bad Meets Evil nem rendhagyóan pikáns, hiszen Eminem küldte már édeskettesben Jay-Z-vel is (Renegade).

Read the rest of this entry »

Tomika felbukkan: Fluor – Lájk

Már közismertsége előtt hallottam fél füllel a „Fluor” nevet, ám akkor nem méltattam figyelemre, mér’ tettem volna, nem látszott még, hogy több ő a szokásos underground hiphopbetyárnál, amelyikből tele a rekesz. Ritkán nézek tévét, ritkán olvasok celebhírt, azonban mire egyre-másra bukkant fel a „Fluor” fonémasor mindenütt, kezdtem aggódni. Először abban se voltam biztos, hogy ez ugyanaz a Fluor, mint akit az Animal Cannibals elcsípett, jól értem-e az elnevezést egyáltalán? Aztán kiderült, hogy de, ez pont az a Fluor, és úgy írják, ahogy mondják.

Read the rest of this entry »

Az All 6′s And 7′s Meghódítja az iTunes-t!!

Tech N9ne legújabb albuma, az All 6′s and 7′s még csak ma jelent meg hivatalosan, de az iTunes hip-hop/rap listáján máris leszorította az első helyről Lupe Fiasco Lasers’ című albumát.

A globális ranglistán is hódít az album, a reggeli órákban már a 6. helyen állt, most már a 3. olyan neveket megelőzve mint Lady Gaga..

“The whole world boutta’ be a StrangeLand”

Szerző: Dice

Forrás: therealtechn9ne.com

Tech N9ne – All 6′s And 7′s (magánvélemény)

Elérkezett a Június 7, amit nagyon sokan vártunk, megjelent Tech N9ne vadonatúj stúdiólemeze, az All 6’s and 7’s.
Az album sajnos hamar kiszivárgott, de reméljük ez nem fog meglátszani az eladási adatokon, hiszen ha valaki, akkor Tech megérdemli hogy jó számokat produkáljon az első héten.

Jómagam nem vagyok egy ős-Tech N9ne rajongó, de egy ideje figyelem a munkásságát, és én is nagyon vártam az albumot, pozitív gondolatokkal telve, amire ráerősített a Worldwide Choppers megjelenése. Mindenképpen elmondhatjuk hogy mind Tech, mind a többi közreműködő nagyon odatette magát a dalban.

Kaptunk pörgős dalt, és kaptunk egy érzelmesebbet, már csak a Tech védjegyévé vált sötét hangulatú kemény dalokra kellett várni az albummal kapcsolatban.
N9na mindent megtett a sikerért, olyan vendégelőadókat csábított maga mellé mint B.o.B., Hopsin, Twista, Busta Rhymes vagy Lil Wayne.

Összességében sikerült neki egy változatos, talán túlságosan is változatos albumot összehoznia, amely sajnos szűkölködik a keményebb, jól összerakott, amolyan szétszedek mindenkit típusú dalokban.
Iparos munka, viszont számomra nem hozza a K.O.D. szintjét…az talán jobban össze volt rakva, folyamatosabb volt, hullámvölgyektől mentes.

Amit mindenképpen érdemes meghallgatni (ez is magánvélemény), az a Technicians, a Worldwide Choppers, a The Boogie Man, a Cult Leader, a Love Me Tomorrow és a Promiseland.
Számomra a Fuck Food T-Pain hibájából elszalasztott lehetőség, a Hopsin-al és B.o.B.-val közösen készített Am I A Psycho jó dal, talán picit lapos.

Aláfestésnek/levezetésnek hallgassátok meg a Boogie Man-t ;)

Nate Dogg – Nate Dogg

3 darab szólóalbum Dr. Dre tervéhez hasonlóan. Nate Dogg trilógiája viszont el is készült, és abból a 2003-as anyaggal érdemes megemlékezni az elhunyt keresztapáról egyrészt mert a legutolsó, másrészt ez viseli nevét, tehát szinopszist sejtet.

Read the rest of this entry »